Mielőtt megválaszolnánk a cím kérdését, jöjjön Miklós rövid beszámolója, akinek szubjektív, de annál életszagúbb lencséjén keresztül szeretnénk a témára világítani:
“Amióta az eszemet tudom, üvegesként dolgozom. A fiam is már 6 éve benne van a szakmában, mindent megtanítottam neki, de papírt bizony nem tudok adni neki róla. Pedig szüksége van rá! Azért jöttünk a Gyémánthegyhez is, mert itt segítettek ebben!”
Miklós története nem egyedi. Az elmúlt fél évben már több, mint 100-an vettek részt üveges-képzésünkön, és szerezték meg sikeresen erről az államilag elismert tanúsítványt. Köztük számtalan fiú, sőt, néhány lány is, aki a szülei által mindent tud a szakmáról, de a vállalkozásához bizony kell a bizonyítvány is róla.
A felnőttképzés nem veszett el, csupán az OKJ rendszer szűnt meg.
Az OKJ rendszer megszűnésének fő oka az volt, hogy elavult, és az ebben szakmát tanult szakemberek nehezen tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
A rendszer megszűnésével külön váltak a szakmát és a részszakmát adó képzések, amelyeket kizárólag szakközépiskolai tanulmányok során, vagy hivatalos engedélyszámmal rendelkező, képzőintézményeknél lehet elsajátítani.
A Gyémánthegy egyike azon képzőintézményeknek Magyarországon, amelyek hivatalos engedély- és nyilvántartási számmal rendelkeznek.
Tisztázzuk: felnőttképzés egyenlő OKJ?
Az OKJ több, mint egy mozaikszó. Az OKJ egy fogalom. Ahogy a 90-es évek előtt születetteknek a „rigóutca” egyet jelentett a nyelvvizsgával, úgy az OKJ három betűje összefoglalt a köznyelvben mindent, amit a felsőoktatáson kívül tanulhat egy felnőtt. Egészen 2020 december 31-ig.
2021-től a felnőttképzés megváltozott, a korábbi OKJ rendszer megszűnt.
Ez már több, mint két éve történt, de felnőttképző központként nap, mint nap tapasztaljuk, hogy például a hozzánk forduló üveges szakembereknek sem egyértelmű, hogy tudják a szakmát elsajátítani. A Gyémánthegy.eu felnőttképzési szakértőjével, Kósa Alidával jártuk körbe a kérdést.
Ha nincs OKJ, mi van helyette?
A legfontosabb változás, hogy szakmákat középiskolai keretek között lehet jelenleg hazánkban tanulni. A felnőtt szakképzés keretein belül, tehát nálunk is jelenleg részszakmákat lehet tanulni. Azonban ez, például az építőipar területen elegendő ahhoz, hogy el tudjon helyezkedni, vagy egyéni vállalkozóként dolgozzon pl üvegesként, vagy szobafestőként.
A felnőttképző intézmények államilag elismert tanúsítványt adnak, s nyújtanak szakmai és gyakorlati jártasságot. Az alapszakmákat az iskolarendszerű szakmai oktatásban lehet elsajátítani.
A változtatás része, hogy a felnőttképzők csak tanúsítványt állíthatják ki, így aki államilag elismert bizonyítványt szeretne, annak valamelyik akkreditált vizsgaközpontban külön is le kell majd vizsgáznia.
Mi a különbség az államilag elismert tanúsítvány és bizonyítvány között?
Államilag elismert tanúsítványt a Pest Vármegyei Kormányhivatal által jóváhagyott, nyilvántartási- és engedélyszámmal rendelkező képzőintézmény állíthat ki, amely igazolja, hogy az egyén hivatalosan is részt vett az adott képzésen Magyarország felnőttképzési rendszerén belül.
Szakmáról szóló államilag elismert bizonyítványt a szakképző iskolák a szakmunkás képesítés megszerzésével-, részszakmáról szóló államilag elismert bizonyítványt a tanfolyami képzés zárásaként (írásbeli és gyakorlati) vizsga alapján, kizárólag az akkreditált vizsgaközpontok állíthatnak ki.
Mit érdemes most tanulni?
A várakozásokkal ellentétben az építőipar nem torpant meg az elmúlt hónapokban. Az építési és felújítási láz továbbra is jelen van. Sőt, a rezsi intézkedéseknek köszönhetően a lakosság egy jelentős része kezdett korszerűsítésbe.
Az építőiparban pedig a szakemberek továbbra is keresettek, sosincs belőle elég. Ezt nem csak a cégek érzik, akiknél folyamatos a munkaerőhiány, de magánemberként is keresik a szakembert egy-egy munkára, amit bizony mind tapasztaltuk már, hogy nem egyszerű feladat. Emellett megfigyelhető a tendencia, hogy sokan úgy tevékenykednek az építőiparban, hogy minden tudást, tapasztalatot már megszereztek, azonban a papírjuk hiányzik hozzá.
A bürokrácia országa?!
Avagy minek a papír és kinek jó ez?
Gyakran emlegetjük hazánkat a bürokrácia országaként és lássuk be, ebben is van valami, hiszen mindenhez papír kell. Bárhova megyünk ügyeinket intézni, újabb és újabb igazolványokat, kártyákat, dokumentumokat kérnek.
Azonban mindannyian találkoztunk már igazi kóklerekkel is, akik nagy mellénnyel vállalják a munkát, számlát persze nem adnak, aztán eltűnnek és kiderül, pocsék munkát végeztek, gyakorlatilag kezdhetjük elölről.
Az, ha egy szakember – legyen szó akár üvegesről, szobafestőről, vagy gipszkarton szerelőről – bizonyítvánnyal rendelkezik, valójában mindenkinek jó. Hiszen a hivatalos engedélyekkel rendelkező képzőintézményeken keresztül csak az kaphatja meg a papírt, aki valóban rendelkezik a tudással. Így egyrészt a megrendelő is biztos lehet a dolgában, másrészt minél több szakmabelinek van papírja, annál inkább ez lesz az alap elvárás, és a kóklerek kiszorulnak a piacról.
