A jó kommunikáció a személyes és szakmai kapcsolatok sarokköve. Ismerd meg, mi az asszertív kommunikáció, és hogyan fejezheted ki magabiztosan az álláspontod oly módon, hogy tiszteletben tartsd mind a többiek véleményét, mind saját magadat is tisztelve.
“Egy profi, asszertív kommunikációt gyakorol, miközben a menedzserével beszél.”
Mit jelent az, hogy asszertív?
Az asszertivitás a kommunikációban az a képesség, hogy közvetlenül, tiszteletteljes módon kifejezed érzéseid és szükségleteid. Az asszertív kommunikációs stílus nem riad vissza a beszédtől, és nem kényszerít rá agresszíven egy másik nézőpontot. Az asszertív kommunikációt a hatékony kommunikáció három C-je irányítja:
- egyértelmű: egyenesen kommunikál, amely közvetlenül kifejezi gondolatait és érzéseit anélkül, hogy bonyolult megfogalmazásokba kezdene
- következetes: amit ma mond, az tükrözi azt, amit tegnap mondott, ahelyett, hogy magyarázat nélkül naponta változtatna
- udvarias: tiszteli hallgatóját, és úgy kommunikál, hogy ne mondjon ítéletet felette, és ne feltételezzen rossz szándékot
A világos, következetes és udvarias kommunikáció fenntartásával az asszertív kommunikátorok úgy beszélhetnek, és hangot adhatnak álláspontjuknak, hogy közben tisztelnek másokat. Nehéznek tűnik elsőre, ugye? Jó hír, hogy ez tanfolyamon is tanulható képesség!
Agresszív, passzív vagy asszertív kommunikáció?
A kommunikációs stílusok spektrumában az asszertivitás a passzív és az agresszív kommunikáció között helyezkedik el anélkül, hogy passzív-agresszivitásba esne.
Agresszív kommunikációról akkor beszélünk, ha a beszélő csak saját nézőpontjával és személyes céljaival foglalkozik, nem pedig hallgatója céljaival. Azok, akik agresszív viselkedést tanúsítanak, gyakran arra koncentrálnak, hogy azonnal elérjék céljaikat, anélkül, hogy figyelembe vennék a lehetséges hosszú távú negatív következményeket. Bár az agresszív kommunikátoroknak sikerül hallatni a hangjukat, elidegenítik a körülöttük lévőket, és hosszú távon negatívan befolyásolják saját sikereiket.
Passzív kommunikációról akkor beszélünk, ha az egyén nem ad hangot saját nézőpontjának, érzéseinek vagy szükségleteinek, és rutinszerűen alkalmazkodik mások preferenciáihoz. Az agresszív kommunikátorokkal ellentétben a passzív kommunikátorok figyelembe veszik kommunikációs stílusuk lehetséges következményeit, de végül háttérbe helyezik magukat másokért. A kutatások azt sugallják, hogy a passzív kommunikátorok depressziósnak, tehetetlennek és feszültnek érezhetik magukat kommunikációs stílusuk következtében.
Most, hogy már értjük, mi az asszertív kommunikáció, lássunk néhány példát!
Az asszertív kommunikáció áthidalja az agresszív és passzív kommunikáció közötti szakadékot. Az alábbi táblázat az asszertív, agresszív és passzív kommunikáció közötti különbségeket magyarázza el, bemutatva a gyakori helyzetekre adott különböző válaszokat.
| Példa | Agresszív válasz | Passzív válasz | Asszertív válasz |
|---|---|---|---|
| Egy barátod későn érkezik meg egy mozifilmre, amit nagyon szerettél volna látni, ezért mindketten lemaradtak róla. | „Mindig késel, és soha nem gondolsz másra, csak magadra!” | „Jól van. Amúgy sem akartam annyira látni!” | „Nagyon csalódott vagyok, hogy lekéstük a filmet, mert nagyon szerettem volna látni. Legközelebb azt szeretném, ha olyan időpontot választanánk, amely jobban megfelel Neked is.” |
| Valaki előrevág egy sorban, amelyben régóta álldogálsz. | „Mi van veled? Nekem is sietnem kell!” | „Ugyan, semmi gond!” | „Elnézést, de már egy ideje sorban állok, és hamarosan ott kell lennem valahol. Kivárná Ön is a sorát?” |
| Egy barátod azt várja el tőled, hogy fizess a vacsoráért egymás után másodszor. | „Mindig én fizetek helyetted! Semmi dolgod nincs csak enni!” | „Ne aggódj, megoldom!” | „Frusztrál, hogy megint én fizetek a vacsoráért, mert fogytán van a készpénzem. Legközelebb hálás lennék, ha Te fizetnéd az egészet.” |
Használj „én” kijelentéseket!
A kommunikáció egyik formája az „én” kijelentések , amelyekben a beszélő inkább saját hiedelmeit és érzéseit írja le, nem pedig indítékokat tulajdonít a hallgatónak. Az „én” kijelentések ellentéte a „te” állítások, amelyek a vádló nyelvezet révén a beszélőről a hallgatóra hárítják a felelősséget.
Az „én” állítások általános képlete a következő:
„Úgy érzem, ____, amikor ____, mert ____. Amire vágyok/szeretnék, az _____.”
Például: „Szomorú vagyok, amikor nem hívsz vissza, pedig csak hallani szeretnék rólad. Meg tudnád mondani, hogy mikor érsz rá egy beszélgetésre?
Az „én” kijelentések használata lehetővé teszi a feszültség szétoszlatását a másik félben, így betekintést nyújtasz belső érzéseidbe. Ez segíthet a másik félnek abban, hogy meglássa, milyen érzéseket váltott ki tetteiből, és a megoldásra irányíthatja a figyelmét, ahelyett, hogy vádló motívumokat vetítene ki tetteire, amelyek csak tovább fokozzák a feszültséget.
„Te” állítás „én” állítás
- “Soha nem mosogatsz!”
- „Frusztráltnak érzem magam, amikor hazajövök, és egy halom piszkos edényt találok, mert haza akarok térni, hogy tiszta helyen pihenjek. Szeretném, ha kidolgoznánk erre egy megoldást.”
- “Mindig elkésel!”
- „Tiszteletlennek érzem Tőled, ha későn érkezel, mert az időm nagyon értékes számomra. Azt szeretném, hogy jól használjuk ki az együtt töltött időt.”
Ragaszkodj a tényekhez! Asszertívan.
Amikor nézeteltérések merülnek fel, a beszélgetések időnként felforrósodhatnak, és eltérhetnek a megfelelő iránytól. Annak érdekében, hogy a dolgok normális keretek között maradjanak, miközben hangot adsz a nézőpontodnak, koncentrálj az aktuális tényekre, ahelyett, hogy hagynád, hogy az érzéseid a másik személy indítékairól spekulálnának.
A tényekre összpontosított beszélgetés azokra a dolgokra összpontosít, amelyek jelenleg kezelhetők, és mindenki számára előnyös megoldások felé fordíthatók. Tehát, ha arra összpontosítasz, amiről tudod, hogy igaz, az segít minimalizálni azokat a negatív érzelmeket, amelyek egy másik személy indítékairól való spekulációból származhatnak.
Például:
- „A találkozóm katasztrófa volt, mert nem adtad át a jelentést. Szörnyű vagy ebben a munkában.”
- “ Bárcsak átadta volna nekem a jelentést az ülés előtt, de megértem, hogy elárasztották. Úgy gondolom, hogy új menetrendet kellene kidolgoznunk, hogy jobban támogassuk egymást.”
Légy tisztában a testbeszéddel!
Egy másik aspektusa annak, hogy mások hogyan fogadják a kommunikációt, a testbeszéd. Bezárkózol és elfordulsz, ha valaki beszél hozzád, vagy megnyílsz, és osztatlan figyelmedet szenteled neki?
A testbeszédünkkel meghozott döntéseink nagyban befolyásolják, hogy mások hogyan fogadják, amit mondunk. Dr. Albert Mehrabian viselkedéspszichológus által végzett kutatás szerint az üzenet fogadásának 55 százaléka a testbeszédtől függ. Az, ahogyan a kommunikáció során gesztikulálunk, gyakran hangosabban beszél, mint a szavak.
Az asszertív testbeszéd megtestesítéséhez állj egyenesen, de lazán, tartsd fenn a szemkontaktust, és tartsd nyitva a testedet keresztbe nem tett karokkal. Ha nyitott viselkedéssel mutatsz érdeklődést, az rávilágít a mások és önmagunk iránti tiszteletre.
Tanulj meg nemet mondani!
Gyakran sokkal könnyebbnek tűnik „igen”-t mondani több feladatra és felelősségre, mint elutasítani valaki segítségkérését – még akkor is, ha tudod, hogy egyéb gondjaidat is meg kellene még oldani.
Valójában néha a legjobb dolog, amit magunk és munkaadóink számára tehetünk, ha nemet mondunk több felelősségre. A kutatók azt fedezték fel, hogy a túlterheltség nemcsak egészségügyi problémákhoz vezethet, mint például depresszió, álmatlanság és szívbetegség, hanem rontja az ítélőképességet és csökkenti a termelékenységet is.
“Ironikus módon mindenre „igen” kimondása valójában több problémát okozhat, mint amennyit megold.”
Egy jó módja annak, hogy elutasítsuk valakinek a kérését, ha egyszerűen nemet mondunk, és röviden elmagyarázzuk, miért nem tudunk segíteni. Ha ennek ellenére is tovább próbálja mélyíteni a kérő a problémát, egyszerűen csak mondd el neki, hogy „bocsánat”, és ismételd el, hogy nincs rá időd. Illetve átirányíthatod őket egy másik személyhez vagy olyan külső erőforráshoz, amelyről úgy érzed, hogy segíthet.
Maradjon nyugodt a hangnem!
Az üzenet közlésének módja gyakran ugyanolyan fontos, mint maga az üzenet. Ennek eredményeként fontos megőrizni a nyugodt hangszínt, amikor valaki mással beszélgetve hangot ad nézőpontjának, érzéseinek vagy igényeinek.
Akár észrevesszük, akár nem, hangszínünk nagyban befolyásolja azt, hogy mások hogyan látnak bennünket. Dr. Albert Mehrabian fent említett kutatása szerint körülbelül 38 százaléka annak, hogy mások hogyan fogadják a kommunikációnkat, a hangszínünkön alapul.
Ahhoz, hogy határozottan kommunikálj, az egyenletes hangszín fenntartására kell összpontosítani, amely nyugodt és agresszív érzelmektől mentes marad. Ennek a technikának a használatával tudod eljuttatni üzeneted anélkül, hogy súlyosbítanád az esetleges feszültségeket.
A jó kommunikáció a jó személyes és szakmai kapcsolatok sarokköve. Ha fejleszteni szeretnéd kommunikációs képességeid, gyere el tavaszi kommunikációs tréningünkre, klikk ide.
A Gyémánthegy Kommunikációs tanfolyamon felfedezheted a kommunikációs készségek fejlesztéséhez szükséges eszközöket, valamint azokat a legsikeresebb stratégiákat, amelyekkel ezeket előnyödre használhatod.
