Bár a tünet – a szakemberhiány – hasonló az Európai Unióban és Magyarországon, a kiváltó ok és a piaci környezet jelentősen eltér. Az EU-ban a hiány egy élénkülő piacot fékez, Magyarországon viszont a hiány egy gyengülő, bizonytalan piaccal párosul.

Az építőipar átlagos helyzete az EU-ban: szakemberhiány a növekedés közepette

Az európai építőipar fő gondja egységesen a szakképzett munkaerő strukturális hiánya, méghozzá egy fellendülő piacon. Az ágazat 2026-ra mintegy 2,1 millió fős munkaerőhiánnyal néz szembe, ami strukturális, nem ciklikus jellegű. A szakemberhiány mértékét jól mutatja, hogy 2025 első negyedévében az építőipari álláshely-betöltetlenségi ráta az EU-ban 2,9% volt, szemben a szolgáltatások 2,5%-ával és az ipar 1,6%-ával.

A háttérben demográfiai okok állnak: egyrészt sok tapasztalt munkás megy nyugdíjba, másrészt egyre kevesebb fiatal választja az építőipart. Erre rakódik rá a keresleti nyomás: az európai szektort a zöld és digitális átmenet alakítja át, a kb. 2,1%-os növekedést pedig az energiahatékony felújításra, a megfizethető lakhatásra és az infrastruktúrára irányuló állami beruházások hajtják. Vagyis az EU-ban van munka, csak nincs aki elvégezze – és ezt a zöld/digitális átállás (energetikai korszerűsítés, moduláris építés) tovább nehezíti, mert új, speciális tudást igényel.

Néhány nemzeti adat a nagyságrendről: Németország építőiparának 2027-ig további 540 000 munkásra van szüksége, Írországnak pedig 2030-ig 50 000 főre a lakásépítési célok eléréséhez.

A magyar építőipari helyzet: hiány a gyengülő kereslet közepette

Itt jön a leglényegesebb különbség. Magyarországon a szakemberhiány egy zsugorodó, bizonytalan piaccal párosul, nem növekedéssel. 2025-ben a csökkenő megrendelések mellett a munkaerő megtartása jelentette a legnagyobb kihívást – tehát itt már nem a toborzás, hanem a meglévő emberek megtartása az elsődleges gond.

A 2026-os kilátások aggasztó számokat mutatnak: 300 milliárd forintos lánctartozás, 7 százalékra zsugorodott jövedelmezőség, 30 ezerrel kevesebb foglalkoztatott és 20 ezres strukturális munkaerőhiány, miközben az állami beruházások a 2022-es szint harmadára estek vissza. Tágabban értelmezve a szakemberhiány még nagyobb: a KSH adatai szerint 2025-ben az építőipari, energetikai és ipari szakmunkások hiánya meghaladta a 80 000 főt.

Van egy sajátos magyar szerkezeti probléma is a foglalkoztatásban. Az ágazatban mintegy 270 ezer főt foglalkoztatnak, közülük a munkaszerződéssel, alkalmazottként dolgozók száma nem éri el a 120 ezret – minden második ember vállalkozóként, megbízási szerződéssel vagy egyéb módon dolgozik. Ezzel függ össze, hogy a dolgozók jellemzően nem teljesítményarányosan vannak fizetve, általános az órabéres foglalkoztatás, és a 2018–2022 közötti gyors felfutás során sokan kerültek be megfelelő szakmai háttér és munkafegyelem nélkül.

Az építőipar helyzetének összevetése (EU és Magyarország)

Szempont	EU-átlag	Magyarország
Kereslet	Élénkülő; állami beruházás és felújítási hullám hajtja	Visszaeső megrendelések; harmadára esett állami beruházás
Fő probléma	Szakemberhiány a növekedés korlátjaként	Hiány + gyenge kereslet + lánctartozás egyszerre
Strukturális ok	Elöregedés, kevés fiatal, zöld/digitális átállás	Elöregedés, kevés fiatal, elvándorlás, töredezett foglalkoztatás
Jövedelmezőség	Javuló kilátások	7%-ra zsugorodott

A közös pont az elöregedő munkaerő és az utánpótlás hiánya. A magyar helyzet annyiban nehezebb, hogy az elvándorlás közvetlenül az EU-s kereslet miatt erősödik: az uniós munkaerőhiány miatt a magyar vállalatoknak nemcsak belföldön, hanem nemzetközi szinten is versenyezniük kell a szakemberekért. A nyugat-európai hiány tehát elszívja a magyar szakembereket.

Mely szakmákban a legnagyobb a gond – és miért?

Egy 400 céget megkérdező ÉVOSZ-felmérés szerint a legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték: ács, villanyszerelő, gépkezelő, kőműves, bádogos, lakatos, burkoló, útépítő szakmunkás. Emellett szakemberhiány van mérnökökből is (építész-, építő-, gépész-, villamosmérnök, BIM tervező és BIM manager). A listához tartozik a vasbetonszerelő és a központi fűtés szerelő, valamint tartósan a gázszerelők és a HVAC (hűtő-, légkondicionáló) szerelők.

Európai szinten ugyanez a kép köszön vissza: a legnehezebben betölthető szakmák több országban egyszerre az elektrikusok, állványozók, zsaluzó ácsok, hegesztők és HVAC-technikusok.

Az okok

• Fizikai megterhelés és imázsprobléma. A kőműves, ács, hegesztő, villanyszerelő szakmák fizikailag nehezek, és a fiatalok körében alacsony presztízsűek, miközben a beáramlás nem pótolja a nyugdíjba vonulókat.
• Az utánpótlás aritmetikája nem jön ki. Több ezer állás marad betöltetlenül, miközben évente csak néhány száz új építész vagy mérnöktanuló lép a piacra.
• Gyenge a képzési lánc. A cégek a kezdő szakmunkások gyakorlati tudását gyengének minősítik, ám csak 16 százalékuk vesz részt aktívan a tanulók gyakorlati képzésében.
• A mobil szakmák elvándorolnak. A jól mobilizálható hegesztők és villanyszerelők külföldi munkával többszörözhetik a jövedelmüket, ezért éppen a legkeresettebb területeken mélyül a hiány.

Módszertani megjegyzés: Az EU-s és magyar adatok különböző felmérésekből származnak (Atradius, Oxford Economics, Bain, KSH, ÉVOSZ, Mapei), így módszertanuk eltér. A számokat nagyságrendi összevetésként érdemes kezelni, nem tizedespontosan összehasonlítható értékekként.

Szakemberek szakmai végzettség nélkül

Szintén jellegzetes probléma, hogy – bár már évek óta jogszabály írja elő, hogy milyen szakmai tevékenységekhez szükséges a megfelelő végzettség megléte – sok építőiparban dolgozó, tapasztalattal rendelkező szakember nem rendelkezik a kötelező papírral. Ebben a helyzetben ugyan a tudás és a gyakorlat már adott, csupán a képzést kellene elvégezni hozzá. Ilyenkor érthető, ha a egy építőipari szakember nem szeretne beülni újra az iskolapadba, hogy az alapoktól végighallgassa azt, amit már csukott szemmel is meg tud csinálni és persze az idő is egy fontos faktor, mivel minden ezzel töltött perc a munkaidőből megy el.

Ha az építőipari szakemberhiány minden gondját nem is tudjuk megoldani, de ebben azonban megoldást kínálnak a Gyémánthegy képzései: mi ugyanis nem kezdők vagy pályamódosítók számára kínálunk teljes képzéseket, hanem éppen ilyen tapasztalt és elfoglalt szakembereknek, akik egy sikeres tudásfelmérő után gyorsított eljárásban, csökkentett óraszámban tudnak hozzájutni a tevékenységükhöz elvárt végzettséghez. Legyen szó csőhálózat-szerelő, falazó kőműves, gipszkartonszerelő, hő-és hangszigetelő,
ipari szigetelő bádogos, vízszigetelő vagy zsaluzó, állványozó képzésről, mi tárt karokkal és részletfizetéssel, kedvezményekkel várjuk a jogszabályoknak megfelelni kívánó szakembereket.